PO: Bio

A zenekarunk története

A gyökerek '97 őszére nyúlnak vissza, amikor Ervin, Attila és Csabi gimnazisták voltak Pápán. Az évkezdéskor Ákos (aki most is ott tanít) egy általa szerkesztett október 6-i műsor előadásához keresett zenészeket. Éneklésre Attilát, basszusgitározásra Csabit kérte fel. A műsornak a diákok körében nagy sikere volt. Az előadás után Ákos, Attila és Csabi alapítottak egy zenekart.

Ervin egy másik formáció által került a zenekarba. A gimiben akkor már alakult egy zenekar, de hibádzott egy dobos. Ez a banda (a Side Effect) volt az iskola legújabbkori történetében az első sulizenekar. Ervint rávették, hogy szálljon be a Side Effectbe, és a "tanáros" bandába is. Az Iron Maiden-t mind a négyen szerették, így a zenekart Steve Harris kedvenc focicsapatáról West Ham-nek nevezték el. Játszottak Iron Maiden-t, Dinamitot, P.Boxot és néha elővették az október 6-i műsor dalait is. Tehát Ákos, Attila, Ervin és Csabi azóta zenélnek együtt.

Ervin, Attila és Csabi az Alef-ban is együtt játszottak. Ennek még '98-ban, amikor zenélni kezdtek, tagja volt Peti is. Miután ő kilépett az Alefból, egyedül zenélt, számítógépes módszerrel, Fenrir néven és két demót készített. Az Alef 2000. nyarán oszlott fel.

Miután továbbra is szívesen zenéltek együtt, Csabi javaslatára tettek egy próbát az október 6-i emlékműsor rögzítésére Peti számítógépes módszerével. Mindannyiuknak kihívás volt egy akkor a zenekarnak újnak számító módszer. Az eredményt meghallgathatjátok a Média > Zene rovatban Könyvjelző - Októberi Dalok címen. A lendület megmaradt, Ákos a következő nyárra hozott egy újabb albumnyi szöveget, ének-és akusztikus gitár szólamokat. Ez lett az 'Éjjel, távol' első változata, amelyet 2001. nyarán rögzítettek. Ekkor kapta a formáció a Pannonium Orchester nevet. Az egész albumot a West Ham tagjai játszották fel.

Mivel a zenekar koncertezésre is készült, meg kellett hangszerelni a dalokat úgy, hogy élőben is el lehessen játszani. Így került be gitárosként Peti és fúvósként Lecsó, aki a BME-n volt Csabi évfolyamtársa. A zenekar hattagú lett, így már mindent el tudtak játszani, amit felvettek. Mivel ekkor a tagok többsége Budapesten lakott, próbatermet kellett keresni, amivel akadtak gondok, de végülis sikerült (ELTE KCSSK alagsori rádióstúdió, ezúton köszönjük a támogatást Herczeg Balázsnak, aki kizárólag emiatt volt papíron a zenekar tagja és maradandó élményei kötődnek ehhez ;)). 2002. tavaszán elkezdtek próbálni, miközben Ákos, aki sajnos a távolság miatt ritkán tudott velük próbálni, már majdnem készen volt a következő album, a 'Quo Vadis?' szövegével, és az ének-akusztikus gitár szólamokkal. A próbákon elkezdték a 'Quo Vadis?' dalait összerakni és 2002. nyarán fel is vették azokat.

Az első koncertet 2003. május 12-én adta a zenekar a BME Kármán Tódor Kollégiumában. Tavasszal Lecsó bejelentette kilépési szándékát, úgyhogy vele ez volt az első és az utolsó fellépés. Nyáron újra rögzítették az 'Éjjel, távol'-t, mert néhány dalt áthangszereltek és jobb minőségben szerették volna rögzíteni. (Ez lett a végső lemez. / VP) Ősszel ismét próbaterem gondokkal küszködtek. Végülis összefogva ismerős zenekarokkal, a néhai Csepeli Vasmű területén egy 1943-ban óvóhelynek készült épületben lett új próbahelyük. 2003 október 20-án Budapesten a Whitefül Pub-ban adtak koncertet (öten). Ez idő tájt Attila beszervezett egy fúvóst Földesi Peti személyében, aki a következő koncerten (2003. nov. 20., Kármán koll.) már fellépett, de ezután nem maradt a zenekarban sokáig.

Ezután fúvós nélküli koncertek következtek, az első Tatán az Eötvös József Gimnáziumban 2004. január 30-án. Itt a zenekar már játszott egy új dalt a készülő 'Ressentiment' albumról (AnonameA). A 2004. áprilisi Budaörsi Napokon is sikerült színpadra jutni (elférni nehezebb volt), itt már megszólalt a folyosón járkáló embereknek további két új dal (Damnatio Memoriae, Diocletianus). A zenekar nyári bázisa ismét Etén volt, majd szeptember 11-én Pápán az alma materben adott koncertet.

2004. őszén sajnos meg kellett válni Ervintől, akinek az ELTE néprajz szakkal együtt már túl sok teendője lett ahhoz, hogy folytathassa a zenélést a Pannoniumban. Ervin 2004. november 20-án még játszott a bándi Rock Ranch-en. Következett a zenekar egyik legnehezebb korszaka. Próbálkozás különféle dobosokkal, akiknek túl nehéznek bizonyult a sajátos felfogású zene. Néhány sikertelen próbálkozás után abbamaradt a doboskeresés, és gépi dobra kezdett próbálni a négytagúra soványodott zenekar. Időközben sikerült egy fuvolistát becserkészni Lázár Judit személyében, akit szintén a BME segített hozzá a zenekar megismeréséhez. Judit néhány hónapnyi együttzenélés után egy franciaországi távollét miatt sajnos kilépett a zenekarból.

A megfogyatkozott tagság már javában ügyködött a gépi dobbal támogatott koncertezés megvalósításán, mikor borult égből derűcsapás érkezett Nagy Zsombor személyében. Zsombi Peti osztálytársa volt a tatai Eötvös Gimnáziumban, sokat zenéltek együtt, és Csabi is ismerte Peti révén. Zsombi szeretett zenélni, de sosem volt még 'rendes' zenekara (Ezt kikérem magamnak a teljes Kaleidoszkóp és az M15 nevében! :) / VP) (Te mondád! :) / Csabi). Bár addig többnyire gitározott, a dobolás mindig vonzotta, így aztán Csabi és Peti felkérte a P.O. dobosának, amit ő el is fogadott. Igaz, akkor kezdett dobolni, de a zenekar új lendületet kapott. Zsombival az első koncertet Pápán, ismét az alma materben adta a zenekar 2006. április 1-én. Ezen a koncerten volt először háttérvetítés.

2006. nyara sem volt terméketlen a zenekar számára. Két koncertet is adtak, igaz, időben nem sikerült túl szerencsésen elosztani. Mindkét koncert az etei szabatéri színpadon zajlott le. Az egyik augusztus 11-én, ez egy önálló koncert volt. Ezen a koncerten játszott velünk először Judit. Ekkor debütált a Homo novus, és a ráadásban a Rossz közérzet.

A másik koncert a helyi szervezőknek és a Beatrice zenekarnak volt köszönhető. Történt ugyanis, hogy Etén (gy.k.: a világ közepén) augusztus 13-án Nagy Feró és a Beatrice koncertezett - rock-és helytörténeti esemény! - , és mivel a szervezők (az Etei Önkormányzat) Nagy Feróékkal karöltve beleegyeztek, hogy a P.O. előzenekarkodhasson, a banda kihasználta a lehetőséget, és fellépett a Beatrice előtt. Ugyan jó volt az idő, a közönség szép számú volt, jó volt a hangzás, sőt, Feróékkal is megismerkedhetett a zenekar, sikerülhetett volna jobban is. Egyrészt a technikai hibák (húrszakadás, hangszer meghibásodás) miatt (ennyi balszerencse nem szokott engem érni, főleg nem egy nap! / VP), másrészt előzenekarnak lenni nem bizonyult hálás dolognak. Azért Feró jó munkát kívánt, amit ezúton is köszönünk! :) Népszerűség ide, vagy oda, amikor azt érzi valaki a színpadon, hogy a közönség nem miatta jött ide és nem is igazán kíváncsi rá, a műsort pedig a megadott idő alatt le kell nyomni... vesztenivaló nem volt, és ezt is megpróbálta a banda.

Szeptemberben szünet következett, majd az őszi idény szintén néhány koncertlehetőséget tartogatott. Az egyik Pápán, a Református Gimnázium dísztermében, október 14-én volt, ahol ez év tavaszán már játszott a zenekar. Élő (értsd: valódi akusztikus) zongorával, háttérvetítéssel, egy újra egyre jobban összerázódó banda játszott. Az ősz folyamán a 'Ressentiment' album címadó dalát és az 1944-et kezdte írni a zenekar.

A 2007-es év egy újabb koncerttel kezdődött. Az ELTE Körösi Csoma Sándor Kollégiumában már játszottak egyszer 2004-ben a budaörsi napokon, ez a február 8-i alkalom egy klubkoncert volt a Bölcsész Klubban. Az egyetlen zavaró tényező csak a helyszűke volt, ami a zenekart ugyanúgy, mint a részben a folyosón maradt közönséget is érintette.

2007. márciusában Csabi Németországba távozott és ritkán jutott haza. Ennek ellenére nyáron elkészült a 'Ressentiment' album 10 számának felvétele augusztus 17-21 között, Etén, ott ahol néhány évvel azelőtt az 'Éjjel, távol' is. A nyers felvételeket a honlapon a Média > Zene rovatban közzétettük. A felvételek forgatagában, augusztus 19-én jutott idő egy augusztus 20-i ünnepi műsorra is, amelyre a mocsai református lelkész, Soós Szilárd kérte fel a zenekart. A műsor gerincét a zenekar számai adták, amelyek közül néhányat versekkel vezetett fel a tagság.

Szintén a 2007-es évhez tartozott, hogy a zenekar elhagyta az etei próbatermet, és Mocsára költözött, ahol azóta is jobb körülmények között próbálhat. Vége lett a nyári izzadásnak, a téli fagyoskodásnak, kályhagyújtogatásnak, és a meghitt etei kajálásoknak. De jött a folytatás: a mocsai próbaterem fűtött, nagyobb, mint az etei, és biztonságosabb is. Minden adott arra, hogy egy komoly próbateremmé/stúdióvá nője ki magát, de ezen még sokat kell dolgoznia a házigazdának (gy. k. Peti :)).

Ezzel egyidőben elkezdődött a munka egy újabb album, a 'Geographica' dalain. A korábban is előszeretettel boncolgatott társadalmi-történelmi témák új megvilágításba kerültek: az új album szövegei a természettudományok felől közelítenek. A zene komplexitása megmaradt, de másféle témák kerültek elő és a korábbiakhoz képest némileg rövidültek a számok.

2008. júniustól Pintér Zoli ugrott be basszistának, aki szintén ex-refis. A zenekar Zolival folytatta a munkát 'Geographica' dalain és adott koncerteket Pápán a Refiben 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben.

Ezután hosszú szünet következett, aminek talán a legfőbb oka a tagok munkába állása és családalapítása volt. Ezt Peti törte meg azzal, hogy elővette a 'Ressentiment' 2007-ben és a 'Quo Vadis?' 2002-ben készített felvételeit, hogy az éneksávokat újra rögzítse Ákos és új vokálokat is felvegyenek Peti és Csabi. A 'Quo Vadis?'-t, ami effektekkel is gazdagodott Ákos ötletei alapján, azóta sikerült kiadni.

Az élő zenélés is beindult újra. 2020. augusztusában újra összejött a zenekar az egyik tag kerek születésnapja alkamából (lehet találgatni!:)). A felállás a klasszikus Ákos-Peti-Attila-Ervin-Csabi volt, a program az 'Éjjel, távol' dalaiból állt. Azóta többször is próbált a zenekar és megkezdődött a munka a 'Geographica' néhány új dalán (Limán, Idő-Tér-Kép). De fellépés is akadt a legújabbkori P.O. történetben: A Pápai Refi 2021 októberi Öregdiák-Találkozóján a gálaműsorban fellépett a zenekar Ákos-Attila-Csabi felállásban, ahol a Damnatio Memoriae-t adta elő egy egyedi hangszerelésben.

A korábbi zenekaraink tagjai:

Side Effect:
Fábián Attila - ének
Fábián Csaba - basszus
Herpai Gábor - gitár
Simon Ervin - dobok
Takács Ferenc - gitár

Alef:
Fábián Attila - ének
Fábián Csaba - basszus, gitár
Kiss Zoltán - dobok
Simon Ervin - dobok
Vadász Attila - gitár
Váli Péter - gitár

West Ham:
Fábián Attila - gitár
Fábián Csaba - basszus
Simon Ervin - dobok
Szabó-Siklódi Attila - ének
Torma Ákos - gitár

Főoldal Pannonium Orchester honlap, www.pannonium.hu Infó