Ressentiment: A felvétel 2007

Pannonium Orchester - Ressentiment: A felvétel 2007

A Pannonium Orchester (PO) 2007 augusztusára időzítette Ressentiment című lemezének felvételeit. Az album nagyja már régebben elkészült, és tavaly, 2006 nyarán is történt egy kósza kísérlet a hanganyag rögzítésére, de az akkor doboshiány miatt nagyon nehézkesen indult, és abba is maradt. És habár a lehetőségek adottak voltak a folytatáshoz - mivel minden addig megírt számhoz elkészült egy MIDI alapú dobsáv Cubase alatt, erre játszottuk volna fel sávonként az anyagot - senkinek nem fűllött a foga a PO-tól oly távol álló módszer alkalmazásához. Már a 2001-es 'Éjjel, távol', majd 2002-ben a 'Quo vadis?' felvételekor nyílvánvalóvá vált, hogy a zenekar számára nem járható út - az egyébként világsztendernek számító - "soros" módszer.

Ennek a módszernek a lényege, az, hogy felvétel tárgyát képező zeneszám tempóit egy dobgépen rögzítik, és erre a metrumra játszanak rá a zenészek egyenként, sorban egymás után. A módszer nagy előnye a tisztaság (azaz az egyes mikrofonozott hangszerek felvételei nem tartalmazzák más hangszerek hangjait), a csereszabatosság (ha pl. a gitáros elrontja a szólót, fel lehet venni még sokszor, mivel a zenei alap állandó), a kisebb technikai igény (egyszerre max. 1-2 sáv kerül rögzítésre, kivéve a dobos esetét, de még így is kevesebb felvételi csatorna szükséges, mint egy teljes zenekar rögzítésénél) és az, hogy egyszerre csak egy zenésznek kell a felvételkor jelen lenni. Ezzel szemben a PO már 2003 óta a "párhuzamos" rögzítési technikát alkalmazza, amikor is a teljes zenekar egyszerre jelen van, egy együtt játsszák el a kívánt zeneszámot. Ezalatt a felvétel alatt minden hangszer mikrofonozva van, és egyszerre kerülnek rögzítésre. Ez utóbbi módszernek valójában több hátránya van, mint előnye, legalábbis hangmérnöki szempontból. Nagy hátránya ugyanis, hogy a hangsávok nem tiszták (a gitársávon hallani lehet a dobot és basszusgitárt is nagy bizonyossággal, ez a keverést nehezíti), és ha egyvalaki elrontja a zenészek közül a szólamát, akkor az egész zenekarnak újra kell játszani a zeneszámot mindaddig, amig mindannyian hibátlanul teljesítik, mivel minden újrajátszás eltér valamelyest tempóban. A módszer előnye, hogy egy jól összeszokott, összepróbált zenekar nagyon gyorsan tudja rögzíteni a dalait, és hát nyílván adott az együttzenélés légköre, ami minden körülmények között inspráló a tagok számára. Ez utóbbi előnyök a PO-t a párhuzamos módszer mellé állították.

Az 'Éjjel, távol' lemezből ugyanis két verzió is készült: a 2001-es a 'soros', a 2003-as (értsd: 2005-ös) a 'párhuzamos' módszerrel.  Utólag mi úgy ítéljük meg, hogy a párhuzamos módszerrel (bár sokkal kevésbé felel meg a végeredmény a 21. sz-i könnyűzene hangzásbeli követelményeinek) egy lélekkel, élettel telibb, ám kétségtelenül koszosabb hangzású és pontatlanabb felvétel érhető el. Számomra, mint a zenekar hangmérnöke számára, ez mindenképp érdekes tanulság és tapasztalat, mivel az egyetemi képzés során ilyen módszerek alkalmazására csakis és kizárólag a speciális helyzeteket jelölték meg. Ilyen speciális helyzet egy könnyűzenei koncertfelvétel (Ki hallott már stúdióminőségű koncertfelvételt? Hát nem sok van...) és hát természetesen a komolyzene sok területe. Bár jómagam is úgy gondolom, hogy ha zeneiségében nem is, mentalitásában, hozzáállásában a PO valóban inkább a komoly- és népzene oldalára kívánkozik tartozni. A mostani felvétel során nem is volt kérdéses, hogy a párhuzamos módszert alkalmazzuk, ennek körülményeiről szeretnék most írni egy rövid technikai összefoglalót.

A felvételen hallható hangszerek és rögzítésük módja:

A gitársáv (Váli Péter)

Epiphone Sheraton II: Az koreai 1993-ból, a Bigsby utólag lett felszerelve. Féléves használt .10 Elixir húrok, Dropped-D hangolásban. Eredeti hangszedők, végig felső állásban, kivéve a Diocletianus egyes részeiben.
Jim Dunlop Cry Baby wah pedál: GCB-95, Philipp Ádámtól kölcsön, csak a Farizeusok szólójában hallható.
Boss ME-8 digitális multieffekt: Kétféle program - egy tiszta, egy torzított. Azért jó, mert analóg a torzítója.
Fender Blues Deluxe kombó: 1994-es eredeti széria, tiszta csatornán végig. Az effekt hurokban van még egy hangerőszabályzó, amivel lényegében a végfok halkítható. Az Epiphone egyik hangszínszabályzó potmétere került itt beépítésre.
Shure SM57 mikrofon: Off-axis elhelyezésben, viszonylag közel a tányérhoz. Az így kapott mono sáv az E-MU 1616M első csatornájába volt közvetlenül bekötve, megfelelő headroom mellett max gain.

A basszus (Fábián Csaba)

Ibanez "Rickenbacker 4001": Csókolomot kell neki köszönni, legalább 20 éves, nagyon szép hangú basszusgitár. Csak ujjal pengetve, a hangszedőket és hangszíneket Csabi folyamatosan állítgatja. Új D'Addario húrkészlettel. Asszem .45-ösek.
Fender Bassman 100 erősítő: 100W fullcső, normál csatornában használva, semmi effekt, csak a hangszínezés, a hozzá tartozó láda surround elhelyezésben tartalmazza a tányérokat.
Shure SM57 mikrofon: Szintén off-axis, már amennyire lehet beszélni erről egy surround láda esetén..., próbáltuk a láda vonaljelét is használni, de nem tudtuk a jelszintet elég alacsonyan tartani (mindig torzított), ezért inkább Ákos ládája került bekábelezésre. Mono sáv az E-MU 1616M második csatornájába. Slappelés miatt a sima jelszint viszonylag alacsony, de muszáj volt, mert nem használtunk kompresszorokat.

A billentyűs hangszerek (Fábián Attila)

Generalmusic PRO2 digitális zongora: Sztereó (2x mono) vonaljele direktben felvéve az E-MU 1616M hátsó vonalszintű bemeneteit használva. Itt semmi trükközés nem történt, a programokat Attila állította be, mindegyik csak a száraz hangszerhangot tartalmazza zengetés és modulációs effektek nélkül. Azt majd utólag.

Akusztikus gitár / mandolin (Torma Ákos)

Ibanez aktív elektronikás akusztikus gitár és egy Samick mandolin.
Boss CH-1 kóruspedál: A sztereó kimenet jól jött, bal csati az erősítőbe, jobb a hangológépbe. A kórust csak gitárnál használtuk, akkor is minimálisan - mandolinnál meg azért van az a sok húr :)
Kustom erősítő: Celestion beépített tányérral, amit természetesen nem használtunk. Ehelyett bekötöttünk egy 4x12-es Csabi által készített házi hangládát, amivel teltebb hangja van és hangosabb. A próbákon így szoktuk használni.
Shure SM58 mikrofon: teljes mértékben énekmikrofon, de ez minket ugye nem feszélyez. Szeretjük a hangját, mert a közép- és magastartományban is részletes. Akusztikus hangszereknél ez pedig nekünk fontos volt. Problémás volt, hogy nagyon vette a környezetének is a hangjait - nagyon gyengén irányított, ez van..., off-axis. Mindkét hangszer esetén ugyanazt a módszert válaszottuk: a mikrofon jele a BEHRINGER ADA8000-esbe megy, az erősítőből pedig az E-MU 1616M-be egy mono vonal - a végeredményben majd sztereóban keverve fog megjelenni a két sáv.

A dobok (Nagy Zsombor)

Tama Royalstar dobok: A 90-es évek közepéről. Összeállítása egy lábdob hatalmas Sonor felirattal :), két felső és egy álló tam. Mindegyik Remo bőrökkel és tompítógyűrűkkel. Mondjuk az állótamon nem volt tompítás, mert összement a dob :) - egy héttel előtte még passzolt bele a tompítógyűrű, felvételkor meg egyszerűen nem ment bele. Ezeket a dobokat Shure C608-as dinamikus mikrofonokkal rögzítettük: egy a lábdobban, egy az állótamon, egy pedig a két felsőt közösen vette. A két tam külön mikrofonozása már most hiányzik, pedig még bele sem merültem a keverésbe...
Beverley pergő: Fából, Angliából, szintén Remo bőrrel. A Shure SM57 srégen alulról, és hát jó lett volna egy felső mikrofon is, de már nem volt több mikrofonsávunk. Meg mikrofonunk se'. Sajna.
Paiste 302 (14" Crash), Paiste PST5 (16" Medium Crash), és Paiste PST3 (20" Ride) cintányérok: Ezeket két elemes Shure 16A kondenzátoros mikrofonnal vettünk felülről. A két mikrofon kb. 35-40 fokos szöget zárt be, távtartóként egy műanyagpoharat ragasztottunk közéjük.
Paiste 802 (13" Hi-Hat) lábcin: Szintén egy Shure 16A kondis mikrofonnal, ferdén alulról.

Összesen hét sávon rögzítettük tehát a dobot, ami az előző felvételekhez képest (pl. 'Éjjel, távol', stb.) simán fényévekre van. Ott ugyanis sztereó, aztán kész. Szóval most eljött a kánaán, kíváncsi vagyok, mit tudok kihozni belőlük.

A felvételi környezet

IBM T60 Notebook: A felvétel szempontjából fontosabb paraméterei: 1,8Ghz Intel Core Duo, 1 GB RAM, Hitachi 60 GB, 7200rpm SATA HDD, 8MB Cache, és hát az elengedhetetlen Cubase SX3.
E-MU Digital Audio System CardBus PC Card: PCMCIA foglalatú audio DSP, a 1616M vezérlőkártyája. Van rajta egy full extrás füleskimenet, ezen igencsak jó minőségben lehet lehallgatni. Keveréshez a 1616M kimeneteit használjuk, a kettő között egy Cat5E-s árnyékolt és zavarvédett hálókábel biztosítja az adatkapcsolatot (Magyarul: kb. 100Mbps max sávszélesség, ez bőven elegendő).
E-MU 1616M Külső AD/DA átalakító: Lényegében a CardBus "külső doboza". Van két profi Digidesign mikrofonelőfoka, négy vonalszintű bemenete, emellett még SPDIF-en keresztül egy sztereó sávot, és ADAT-on keresztül nyolc mono csatornát képes vezérelni. Így jön ki a 16 bemenet. Elméleti maximuma 192 kHz, 24 bit, de 16 csatorna rögzítése esetén ez a beépített ADC-k sebessége miatt 48 kHz, 16 bitre csökken. Tipikus házistúdiós alkalmazásokhoz tehát ideális, mi is így használtuk.
BEHRINGER ADA8000 Külső AD/DA átalakító: Optikai ADAT kapcsolaton keresztül kommunikált a 1616M-mel, a 48 kHz-es Master Wordclock órajelet ő generálta, így volt könnyebb szinkronizálni. Egyébként nyolc mikrofon előfokot tartalmaz, ezeket maximálisan kihasználtuk.

Behringer ADA8000
1: Pergő
2: Lábcin
3: Lábdob
4: Felső tamok
5: Álló tam
6: Cinek (Egyik felső mikrofon)
7: Cinek (Másik felső mikrofon)
8: Ákos gitár (Mikrofon)
E-MU 1616M
1: Gitár
2: Basszus
3: Billentyű (Bal)
4: Billentyű (Jobb)
5: Ákos gitár (Vonal)
6: <üres>

A Cubase-ben minden fizikai bemenethez létrehoztam egy sávot, és simán egy együttes Record-ot kellett nyomnom a felvételhez. A végső termés ~100 felvétel két nap alatt, 27,8 GB felvett hanganyag 1165 db hangfájlban. 49 perc 26 mp nettó hanganyag, 10 szám. Ez a Ressentiment demó.

Tanulságok a felvétellel kapcsolatban:

Kevés a mikrofonállványunk. Több helyen is épp nem használt cintányérállványra ragasztószalagoztuk a mikrofont, hogy legyen, ami tartja. Nem nagy beruházás, meg kell tenni. Egy jó felvételhez pontosan kell beállítani a mikrofonokat - ez most sok esetben elmaradt...

Kevés a jó mikrofonunk. Az SM58 és a három SM57 jók, de a C608-asok hangja elég hitvány, tamokhoz meg a lábdobhoz elmegy, de szerezni kellene jobbakat. A 16A-k sem a világ legjobbjai, meg nem is a mieink (Köszi KTK Stúdió!). Szóval mikrofonok is kellenének.

Kábelünk, annyi van, mint az állat. Végre. Évekig küzdöttünk kábelgondokkal. Idén végre ez nem volt para. A felvétel megkezdése előtt mindent be kell lőni. Igazából 1-2 óra alatt raktuk össze a teljes "stúdiót", nem volt idő visszahallgatni a rutinból mikrofonozás jóságát, ez gondot is okozott az SM58-nál: a felvétel negyedénél tűnt fel, hogy Ákos gitársávja mennyire nem tiszta... Ezeket el lehet kerülni, ha előre jól rákészülünk. Erre persze most nem volt idő, de majd egyszer oda is eljutunk. Ahhoz képest, hogy mennyire sebtiben raktuk össze a cuccot, egész jól szól. Nem mondanám, hogy világverő rutinom van benne, de Csabival csináltunk már egyszer-kétszer ilyet. Mondjuk ez a hangzásban is meg fog jelenni, amit én nem bánok - szerintem a zene élő jellegét fokozzák az ilyen apró hibák. Igazi nyers garázsdemó lesz belőle, amiből aztán lehet jó hangzást kihozni megfelelő energiabefektetéssel. A Metallica is ilyesmit akarhatott a St.Anger-en, csak nekik nem sikerült ;)

Az Etei próbaterem sajátos hangzása nyílván megjelenik minden hangsávon. Ezt már az 'Éjjel, távol'-nál is kihasználtuk, mint "Master reverb"-et. Akkor ugyanis azt csináltuk, amit régen a Shadows-ék, de ma már senki nem használja. Úgy vettük fel az éneket, hogy kihangosítottuk a próbateremben a P.A.-re a zenét, és erre énekelt rá Ákos. A felvett szólam egy tompán zengetett zenei hátteret és egy viszonylag tiszta éneksávot tartalmazott, ezt egy az egyben kevertem a hanganyagra. Ez a reverb volt az, ami "összerázta" a hangszereket és adott az egésznek egy élő légkört. Nekem legalábbis tetszik.

A felvételekről kb. ennyit, a keverésről majd lesz egy külön beszámolóm úgyis. Ott is lesznek érdekességek, készüljetek!

Peti

Főoldal Pannonium Orchester honlap, www.pannonium.hu Infó