Megjelent cikkek, interjúk, elemzések

Lemezkritika a www.passzio.hu oldalon (Hujber Dávid) - Pannonium Orchester - Éjjel, távol (051123)

A Pannonium Orchester egy új név a Progresszív Rock/Metal színtéren. Már évek óta zenélgetnek a srácok, de most jutottak el oda, hogy a közönséggel megismertessék az első lemezüket. Ezt a hanganyagot (Jó minőségben) a honlapjukról le lehet tölteni. A címük: pannonium.hu
Az Éjjel, távol hangzása nagyon jó, főleg ahhoz képest, hogy házi stúdióban vették fel a lemezt. Többnyire Váli Péter foglalkozott a lemezfelvétellel, és mint már előbb említettem, remek munkát végzett!
A zenéjük elég komplex, egyáltalán nem egyszerű hallgatnivaló. Konkrétan nem nagyon tudnék mondani zenekarokat, akikhez hasonlítani lehetne Pannoniumék zenéjét. Ha nagyon megerőltetem magam, akkor egy-két helyen régi, 70-es évekbeli Prog zenék hatását hallom, vagy esetleg az Iron Maiden megoldásai ugranak be 1-1 dalban. De egyáltalán nem zavaró, inkább az egyediség dominál az egész anyagon. Ezt az egyediséget a szövegközpontúság is adja, de egyáltalán nem szorul háttérbe a zene és a zenészek sem. Az tetszik a Pannonium zenéjében, hogy nem hagyatkoznak a fiúk a szokásos progos megoldásokra, hanem minden dalban igyekeznek valami újat mutatni. Váli Péter finomabb témákat penget, de ha kell, akkor betorzítja a gitárt, és nem rest kicsit súlyosabb riffekkel megszórni a hallójáratainkat. Simon Ervin dobjátéka és Fábián Csaba kellemes basszustémái nagyon jó alapokat biztosítanak. Fábián Attila kifinomult billentyűtémái azok, amik főleg nem követik a bevett szokásokat. Ez így van jól. Soha nem lehet kitalálni, hogy mit fog játszani a következő másodpercben. Ez egyébként az egész zenekarra jellemző, de Attilára főleg. A végére hagytam Torma Ákost: Az ő hangját nem tudtam egyik ismert énekes hangjához sem hasonlítani, pedig nagyon alaposan körülnéztem, és nemcsak a Progresszív Rock színtéren. Jól énekel, inkább finomabb tartományokban, szóval Eric Adams-es sikolyt nem fogtok hallani tőle, de éppen ez adja a dolgok különlegességét! A lemezre nemcsak a zene, a témák, hanem a hangszerelés változatossága is jellemző. Sok helyen hallható furulya, akusztikus gitár, mandolin, és még cselló is. A mandolin és furulya egy kis folkos ízt is kölcsönöz. Néhány helyen hallhatóak háttérvokálok, jól és jó helyen alkalmazták ezeket, nem lenne rossz, ha a következő lemeze(ke)n is hallhatnánk majd hasonlókat.
Kedvenc dalok: Materia Humana, ...és a többi lánynak, Éjjel, távol, Döbling 'rácsai' közt.
A szövegek történelmi és társadalmi témákat boncolgatnak, és eléggé elgondolkodtatók. A címadó dal például a Gulagra hurcolt magyarokról, a Die Wende a rendszerváltás utáni csalódottságról íródott, a Döbling ’rácsai’ közt pedig Széchenyi utolsó gondolatait taglalja. Az ...és a többi lánynak pedig azokról a nőkről szól, akik a legősibb módon keresik a kenyerüket. Az összes dalszöveg magyarul íródott. De ez nem zárja ki azt, hogy Pannoniumék külföldön is érvényesüljenek. Gondoljatok csak a VHK-ra, Kormoránra, Pokolgépre, vagy éppen a Tormentorra: Ők általában magyar szövegekkel dolgoznak (bár a Tormentor angol szövegeket is ír), és mégis ismertek és elismertek lettek külföldön.

A lemezen 8 dal, és egy intro hallható. Aki letölti az Éjjel távol lemezt, 45 percen keresztül élvezheti ezt a zenei utazást.

Kinek ajánlom a Pannonium Orchester első lemezét? Mindenkinek. De főleg Progresszív/Jazz zenére szakosodott rockfoglalkozáson nevelkedett arcoknak. Egy King Crimson-függő éppúgy tudja élvezni a zenét, mint egy Dream Theater diétán élő földlakó.

Még annyit a végére, hogy a Pannonium Orchester sajnos doboshiányban szenved, ha valaki szeretne csatlakozni dobosként egy reményteljes zenekarhoz, írjon Fábián Csabának, e-mail címe: fabian.csaba@gszi.bme.hu vagy pedig: calyzer@freemail.hu (A doboshiány azóta megoldódott - Peti)

Értékelés: 7.5
Stílus: Progresszív Rock/Metal